Menu

fejléc2

Képviselői szemle - az év utolsó ülése

utolsoules

Új cikksorozatunk újra jelentkezik, annak érdekében, hogy minél több szemszögből láthassa Balassagyarmat életét, valamint a városban és a városházán zajló eseményeket.

A decemberi ünnepi hangulat politika mentessége után idézem fel Balassagyarmat városának decemberi testületi ülését, és osztok meg néhány témát az önkormányzat életéből.

2016 év eleje óta ostromoltam a városvezetést egy térfigyelő kamera-rendszer kiépítése érdekében, ami az idegen-szálló környékén figyelné a sokszor azonosítatlan határsértők mozgását városunkban. Ez év elején még szinte Sci-fi kategóriának és vágyálomnak tűnt a részemről, hiszen se a Belügynek, se a városvezetésnek, se az oda költöző iskolának nem volt tervében egy ilyen rendszer kiépítése. Többszöri kérdésem után nagy nehezen megmozdultak a malomkerekek és decemberre végre valóság lett az ötletemből. Sajnos Pintér Sándor Belügyminisztériuma és Orbán Viktor kormányának sem ért meg a balassagyarmatiak biztonsága 4 millió forintot, amit erre a beruházásra  terveztek a kivitelezők.
Az év folyamán sajnos Pintér csak cinikus és kioktató válaszra méltatta a várost.
Most decemberben újra kérdeztem: Történt-e olyan csoda, hogy a sokszori elutasítás ellenére mégiscsak szórnak néhány millió forint alamizsnát városunknak? Csach Gábor alpolgármester arról számolt be, hogy folynak végre a tárgyalások arról, hogy a Belügyminisztérium beszálljon ebbe a "gigászi" beruházásba. 

tudta3
Erre mondható-mondhatjuk, hogy van értelme nyíltan beszélni erről a problémáról, és a város lakosságával is plakátokon, vagy újságon keresztül tudatni, hogy kormányunknak mégis mennyit ér meg avagy mennyit nem ér meg a gyarmatiak biztonsága. Már az előre lépés lenne, ha legalább ennyit tudna harcolni egy kormánypárti város, ha már a rendőr kapitányságát évek óta a legkisebb besorolásban tartják, és sajnos a rendőri állományunk jó része is a határnál kell hogy tevékenykedjen ahelyett, hogy a környék biztonságát felügyelné. (De nyugtával dicsérjük a napot.)

A december folyamán elfogadott 2017 év első félévi munkatervébe újra bevetettem a Bevándorlási Hivatal beszámolóját, ha már kormányunk a mi városunk szívében nyaraltat és teleltet több tucatnyi migránst. 2015 februárjában első alkalommal is az én kezdeményezésemre történt ez meg. Tavaly sajnos se a városvezetésnek, se a Belügynek nem volt ez fontos.

További érdekes témának fog ígérkezni a tavasz folyamán terítékre kerülő Főtér rekonstrukciós munkálatok garanciális javításainak vizsgálata, és az azzal kapcsolatos adatok és fejlemények tisztázása. Az egy két év után sok helyen lehulló műkő burkolatokon sokak szeme megakadhat és kérdezheti jogosan, hogy papírragasztóval rakták össze ezeket az elemeket. A több mint száz éve a Patvarci utca macskaköves burkolatát lerakó szakemberek pedig csak forognak a sírjukban, ha megnézik, hogy kettő év alatt hányszor kellett már kijavítani a XXI. század kivitelezőinek munkáját...

utolsoulesen

Érheti kritika a ház elejét, hogy ellenzékből könnyű csak kritizálni ezért pozitív dolgokkal is szeretek foglalkozni. Nevezetesen, hogy városunk egyik büszkeségét a Pannónia motorkerékpár múzeumot a továbbiakban is támogatja a város a helység biztosításával. Sajnos a múzeummal kapcsolatban megkerülhetetlen tény, hogy a pince helység vizesedése és penészes falai nehéz kihívássá állítják az üzemeltetőt, de csak bízhatunk benne, hogy eljön a pillanat, amikor ez a becses gyűjtemény még méltóbb és megbecsültebb helyre fog kerülni.

A Testületi szemlém vége felé pedig a magyar embereket leginkább érdeklő témát, és az én szavazatomat osztanám meg az olvasóval. Ez pedig a fizetések és a fizetésemelések világa.
Öt a város kötelékében tevékenykedő vezető fizetése, és a testület képviselőinek tiszteletdíja kérdésében hozott döntést a testület.

A Városüzemeltetési Non-profit Kft. vezetőjének a bére az eddigi Br. 456.500 Ft-ról, Br. 560.000 Ft-ra lett emelve.
A Városfejlesztő Kft. vezetőjének a bére az eddigi Br. 350.500 Ft-ról, Br. 500.000 Ft-ra lett emelve.
A Gyarmati Média Non-profit Kft. vezetőjének a bére az eddigi Br. 118.000 Ft-ról, Br. 290.000 Ft-ra lett emelve.

A képviselő-testület tagjainak havi bruttó tiszteletdíját (alapdíja) 66.300.- Ft-ról, Bruttó 73.000.- Ft-ra emelte.

A Polgármester a bére az eddigi Br. 523.500 Ft-ról, Br. 698.400 Ft-ra, és 104.800 Ft költségtérítésre lett emelve.
Az Alpolgármester bére Br. 628.200 Ft-ra, és 94.200 Ft költségtérítésre lett emelve.

Én voltam az egyedüli, aki egyik emelést sem szavaztam meg. Ezek megítélését és jogosságát pedig a kedves olvasóra bízom, így egyszerű tájékoztatásként a város bármelyik lakója tisztában lehet a fentebb említett bérek alakulásával.

Zárásként pedig Zárt ülés keretében döntöttünk a Januárban kiosztásra kerülő Díszpolgári cím, a Balassagyarmatért emlékérem továbbá a Horváth Endre díjak adományozásáról.
Ezek eredményét pedig a "Csehkiverés" ünnepén tudja majd meg a bővebb nyilvánosság.


Dobrocsi Lénárd - önkormányzati képviselő

Bővebben...

A kormány migrációs politikájának "elhallgatott titkai" Balassagyarmaton

Kettős beszédet folytat a magyar kormány a migráció kapcsán, hiszen mindenhol azt híresztelik, hogy ők megvédik az ország lakosait, de közben árulják a kötvényeket, elárulják a balassagyarmatiakat és a Nógrád megyében élőket - ezt pedig Dobrocsi Lénárd önkormányzati képviselő hangsúlyozta a november 15.-én Vona Gáborral tartott közös sajtótájékoztatóján.
tudta3
 
Dobrocsi kiemelte, hogy "az elmúlt 79-80 hónap alatt, mióta Fidesz-kormány van", még mindig nem zárták be vagy tették zárttá a balassagyarmati nyitott idegenszállót, amelynek szomszédságában egy általános iskola alsó tagozata, nem messze pedig egy templom, egy gimnázium és egy vasútállomás is található.
 
Ismertette, hogy 2015-ben a balassagyarmati közösségi szálláson elhelyezett 1115 menekültből 1103 (98,9%) tűnt el nyomtalanul, és ez az arány 2016-ban sem változott: 166 menekült közül 151 (90%) távozott. "Mindezek ellenére  napjainkban Orbán Viktor és Pintér Sándor belügyminiszter 4 millió Ft támogatást sem adott egy térfigyelő kamera rendszer kiépítésére Balassagyarmatnak, a balassagyarmati és a nógrádi lakosok védelme érdekében" - tette hozzá.
 
Bővebben...

Rendőrségen kötött ki a Jobbikos képviselő, lefoglalták a nála lévő tárgyat.

Kerülnek-e Balassagyarmatra olyan migránsok, akiknek titkolniuk kell a múltjukat?

Egy rendőr első megnyilvánulása alapján nem is túlzó ez a kissé szenzációhajhász cím. Hiszen nem teljesen normális módon cselekszik az állampolgár, nevezetesen most Dobrocsi Lénárd a Jobbik önkormányzati képviselője, amikor egy cafatokra tépett marokkói útlevéllel a kezében a rendőrségre vezet útja. Legalábbis az egyik szolgálatot teljesítő rendőr szerint, akinek vendégváró monológja annyiban merült ki, hogy mi a fra..nak kell ilyenekkel bejönni, amikor másik nyolcszáz széttépett migráns útlevél van Balassagyarmat utcáin. Inkább égették volna el.

Rátérve a tárgyra, megkérdeztük a képviselőt mégis mi ennek a kis látogatásnak a háttere?

Ezen a héten hétfőn egy barátommal az Ady Endre utca szinte teljes hosszában gyűjtöttük össze ennek az állítólagosan marokkói férfinak a pár centis darabokra tépett útlevelét. Leginkább az keltette fel az érdeklődésünket, hogy csak azok a lapok lettek széttépve, amin a személyazonosságának az adatai, valamint az eddigi utazását bizonyító pecsétek, és vízumok szerepeltek. Delikvensünk nem végzett alapos munkát, mert a teljes nevére rá lehetett jönni. Továbbá arra is, hogy mielőtt hazánkba, vagy városunkba érkezett megjárta Líbiát és Törökországot. Az már csak a fantázia kérdése, hogy a közötte lévő háborús területeken volt-e dolga, vagy jómódú gazdasági menekültként repülőre ült és elkerülte a köztes területeket.

Számomra felettébb furcsa volt, hogy miért kell így széttépni egy ilyen iratot. Talán a személyazonosságát vagy egyéb olyan dolgot titkol, ami nem juthat a hatóságok tudtára.

Képviselői munkám alatt már nem egyszer meghallgattam a belügyi szervektől vagy a Bevándorlási Hivatal vezetőitől, hogy mindenki tökéletesen a helyzet magaslatán áll, az elhárító rendszer tökéletesen muzsikál.
Gondoltam teszek egy próbát mi igaz ebből, és meg tudnak-e birkózni egy ilyen nagy feladattal, ha már mindig erre (is) hivatkozva mossák kezeiket a gyarmati idegenszálló kapcsán. Ó hányszor meghallgathattuk már, hogy Balassagyarmatra csak ellenőrzött személyek kerülnek, ha pedig valami gubanc lesz velük azonnal elkerülnek városunkból.

Ezért a vallomásban külön kértem, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vagy az illetékes belügyi szerv tájékoztasson arról engem mint képviselőt,
hogy ez a személy valós személy-e?
Balassagyarmaton tartózkodik-e vagy tartózkodott-e a közelmúltban?
Továbbá, hogy ilyen nevű vagy igazolványképpel rendelkező személy megfordult-e Balassagyarmaton? /Lehet, hogy mindene hamis volt.../
Továbbá kíváncsian várom, hogy a Balassagyarmatiak és környékbeliek védelmét szolgáló rendszer tud-e bármilyen információval szolgálni ezzel az emberrel kapcsolatban. Ha pedig mégis jutnának valamire, ki tudnák-e deríteni, hogy az egyszerű nyugaton való "ingyenélésen" kívül volt-e más oka a személyazonossága eltüntetésének.

Bízik benne, hogy kap érdemleges választ a kérdéseire?

Őszintén? Nem.
De egy tesztnek mindenképpen megfelel, hiszen bármelyik gyarmati kíváncsi lehet arra, hogy mit produkálna a rendszer abban az esetben ha ők vinnének be egy ilyen iratot csak mondjuk azzal a mellékszállal, hogy a tulajdonosa az ő vagy a családja kárára követne el, valamit. Igen tudom, hogy az más tényállás lenne, de...

DSC03810
DSC03812
DSC03825
DSC03822
DSC03829
DSC03826
DSC03830
DSC03836
DSC03834

Nem gondolja, hogy szúrni fogja a liberális jogvédők szemét az, hogy ezek a képek közlésre kerülnek?

De. De nem érdekel. Ezek a dicső JogVÉTŐ csoportosulások életükben először foglalkozhatnának azzal is, hogy a helyi lakosság érdekeit vizsgálnák meg a sokszor azonosítatlan illegális idegenekkel szemben. A helyiek érdekvédelmével ellentétben csak azzal foglalkoztak, hogy a Svejkben etessék meg a migránsokat és tanították meg őket a jogaikra a gonosz magyarok ellen, miközben a kötelezettségeikről soha egy szó annyi sem esik.
Prüszköljenek csak, addig amíg kisgyermekes gyarmati anyukáknak vadidegen megkérdőjelezhető személyazonosságú embereket kell kerülgetniük a főutcán vagy a Ligetben.

Ha pedig ez a verzió nem tetszik nekik, akkor segítsenek előkeríteni a "jómadarat", hogy visszajuttathassuk neki a tulajdonát.
Szívesen postázom neki Marokkóba!

Ha talál másik útlevelet, mit fog tenni?

Gondolhatja. Majd lefordultam a székről, amikor a rendőr szavait hallgattam.
Sajnálatos, hogy ilyen hozzáállással a szolgálatkész kollégák jó hírét rombolja egy egy ember.

 

Horváth Gábor

Bővebben...

Pintér szerint nem indokolt a gyarmati idegenszálló bezárása

 

pintér

Az illegális migráció körüli események Balassagyarmaton.

Rövid de annál velősebb áttekintésre kértük Dobrocsi Lénárd önkormányzati képviselőt a mostani interjúnkban. Elmondása szerint fontosnak tartja, hogy az említett probléma ki legyen beszélve, hiszen addig igazán eredményes lépéseket sem lehet feltétlen tenni.

Pintér Sándor másolata

Hogyan és mikor kezdődött a gyarmati idegenszálló története?

Visszavezethető még arra az időszakra, amikor országunk határait határőrök védték, hiszen abban az időben is volt idegenrendészeti szállás városunkban. A nagy különbség viszont az, hogy akkoriban sokkal kisebb volt a befogadóképesség, továbbá az is, hogy akkor még fegyveres karhatalmi erők őrízték az itt tartózkodókat, nem pedig szimpla biztonsági őrök. Pedig akkor még a terrorfenyegetettség fogalma, és valós veszélye sem azon a szinten volt mint ma. A mostani nyitott szálló kálváriája 2010 januárjában kezdődött, amikor a Bajnai kormány meghozta azon döntését, hogy a szállót ebben a formában újranyissák. Ezt követően 2010 áprilisában már a 2/3-os Fidesz kormány vette át az ország vezetését akkor, amikor szinte még meg sem száradt a tinta a határozaton, és még egy kapavágást sem ejtettek. Ezért kissé félrevezető mindig ezekre az agyament elődökre mutagatni. Hiszen a Bajnai kormány 3 hónapig regnált ezen döntés felett. A 2/3-os Fidesz kormány pedig hozzávetőlegesen már 70 hónapja tengeti idejét ezen döntés, és lépés óta. Visszavonás és változtatás nélkül. Ez a legbeszédesebb tény az ügy kapcsán.

Mik azok az események, amik a közbeszédbe bevitték ezt a problémát?

Keserű hangulatban mondhatnám, hogy nem a városvezetés nyitott, és a város lakosságát tájékoztató hozzáállása. De erre még vissza fogunk térni adott gondolatoknál. Felvillantva pár eseményt, érdemes említést tenni azokról a zaklatásokról, amik főként gyarmati lányokat vagy hölgyeket értek. Itt persze mindig előszednek egy esetet, ami meg sem történt(lány megerőszakolása), és ennek a cáfolatát legtöbbször mi tettük meg, akik már lassan négy éve következetesen felemeljük szavunkat a szálló ellen. Az idegenszálló elleni tevékenység egyik fontos pontja az a demonstráció volt, ahol több száz helyi fejezte ki nemtetszését az állami vezetők döntése, valamint a helyi és megyei vezetők alkalmankénti szótlansága miatt. Már ekkor a legfontosabb kifogásom(unk) a szálló ellen az volt, hogy szinte teljesen azonosítathatatlan személyek /akiknek már akkor is csak 3-4% érkezett valóbán háborús országból/ ne tartózkodjon Balassagyarmat belvárosában. Főleg úgy, hogy szabadon közlekedhetnek.  Ezekben az időkben se országos szinten, se helyi szinten nem vitték be a köztudatba ezt a problémát, és nem is kívántak vele mélyrehatóan a város lakosságát tájékoztatva foglalkozni.   Ennek jó példája, hogy a Gyarmati Televízió első híradása a szálló körüli problémákról a 2010 januári döntést követő 28.-ik hónapban született meg. Azokon a felvetéseinken, melyek a nyugati országokban tapasztalható, és eszkalálodó problémákat vízionálta sokszor még lehet, hogy magukban nevettek is. De az mindenesetre elmondható, hogy a beszédtér részévé tették a gyűlölködés fogalmát. Ezt követően a helyi írott sajtó „gyűlöletkufárokról” tudósított. A városvezetés pedig szintén felvéve ezt a tendenciát gyűlöletcsoportokat vízionált a különböző hivatalos kommunikációkban, amire sajnos napjainkban már nem is emlékeznek. Hiszen a 2016 januári testületi ülésen az alpolgármester azt nyilatkozta, hogy ők semmilyen ilyen megnyilatkozást nem tettek. Ennek a boncolgatása csak azért fontos momentum, mert a tavalyi év folyamán már a teljes fideszes kormánygépezet átvette azt a retorikát, amit évekkel előtte mi is használtunk. Sokszor még túl is szárnyalják, ahogy ezt ezen a januári ülésen el is mondtam. Amiért pedig idén felhoztam ezt a témát az az volt, hogy napjainkban is ilyen jelzőkkel lesznek-e illetve azok, akik eddig még nem foglalkoztak ezzel a dologgal de látva a helyzet súlyát felemelik szavukat?

Érdemes felidézni azt a pár sort, amit Balla Mihály és Medvácz Lajos írt Pintér Sándor belügyminiszternek 2013nyarán:
 
„Tisztelt Miniszter Úr!
Felesleges hangsúlyoznunk, hogy a jelenlenlegi Közösségi Szálló  állandó közbiztonsági kockázatot jelent Balassagyarmaton, hiszen a bentlakók semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek, miközben lényegében bármikor elhagyhatják a szálló területét. Nemcsak ők, hanem éppen miattuk provokációra bármikor képes rasszista csoportokkal is számolni kell, akik a választások közeledtével nyilván megpróbálják majd fokozni a feszültséget szélsőséges haszonszerzés érdekében. Az idegenszállóval kapcsolatos  bárki ellen irányuló erőszakos cselekmény(amelyre több példa is volt az utóbbi hónapokban) káros következményekkel járhat a jövő évi választásokon - úgy gondoljuk  politikailag is meggondolatlanság lenne a Bajnai-kormány okozta status quo fenntartása.” (Bővebb részlet azért, hogy ne mondhassa senki, hogy pár szót ragadok ki.)

Ezek a mondatok elég jól összhangban van az általam említett gyűlöletkufár kifejezéssel. A szavazatszerzési versenyben való negatív hatások emlegetésével pedig már nem is akarok foglalkozni. Számomra ez értelmezhetetlen, hiszen én akkor is be akarom záratni ezt az intézményt ha már rajtam kívül egyetlen gyarmatit sem zavar.

Az elmondottak már elég mély rétegekbe viszik a téma boncolgatását. Milyen további fontos epizódokat emelne ki még a szálló története kapcsán?

Mind a mai napig a nyílt és őszinte beszéd hiánya mellett azt tartom a legnagyobb problémának az ügy kapcsán, hogy megmagyarázhatatlanul lassan mozdulnak azok a gépezetek, amiket leginkább a helyi, és megyei illetékesek indíthatnának be. Jómagam ezen folyamatban egy gyújtógyertya szerepére törekszem. Jelen állás szerint pedig úgy néz ki, hogy próbálkozhatok az indítással még egy darabig. Konkrétumként érdemes megemlíteni azt az esetet, amikor még „civilként” Balla Mihályt kérdeztem arról, hogy hogyan próbálta felhívni a balassagyarmati problémára a felette álló illetékesek figyelmét. Sajnos csak ugyanazokra a levelezésekre való hivatkozások hangzottak el, amiket a városvezetés is emlegetett. Továbbá egy rotációs-szálló rendszerű kiosztás ötletét ecsetelte, aminek köszönhetően 1-2 év után elkerülhetne városunkból az intézmény. Sajnos ebből a mai napig sem látunk semmit. Ennél viszont beszédesebb tény, hogy a képviselő úr az előző ciklusban egyetlen felszólalásában sem említette meg a balassagyarmati problémát a nemzet templomában. Az első felszólalásra „pontosan” öt évet kellett várni: 2015 februárjában tett először említést a balassagyarmati idegenszállóról. Viszont sok fontos részletet elfelejtett a nagy nyilvánosság elé tárni.

Milyen tényezőkre gondol?

Nevezetesen arra, hogy nincs még egy olyan város az országban de lehet, hogy még a világon sem, ahol egy nyitott idegenszállót a város központjába helyeznek el úgy, hogy a közelében templom, gimnázium, vasútállomás is található. 2015 tavaszán pedig úgy tűnt(és tűnik a mai napig is), hogy még több kellemetlenséggel kell megküzdenie majd Balassagyarmatnak. Konkrétan arra gondolok, hogy sok év után lehetőség nyílott a volt „Szalézi” kollégium hasznosítására és teljes körű felújítására. Ezzel kapcsolatban meg is kerestem a kollégiumba majd beköltöző általános iskola igazgatóját Melo Ferencet amiatt, hogy tájékozódjak, arról milyen formában kíván megszólalni azért, hogy felhívja a helyzet tarthatatlanságára a figyelmet. Mégpedig arra, hogy ne legyen Balassagyarmat az az egyetlen Hungaricum, ahol alsós kisiskolásoknak egy nyitott szálló közvetlen szomszédságában kell tanulniuk. Minden tiszteletem mellett, ami az igazgató úr értékes, és példaértékű munkáját övezi sajnálom, hogy mindez idáig nem tett említést erről a jövőben kialakuló felettébb kellemetlen dologról. Pedig a megyei közgyűlés tagjaként számtalan alkalma lehetne erre.  

Nem érzi úgy, hogy kissé szőrszál hasogató?

Nem. Véleményem szerint ezeket a problémákat leginkább nyílt beszédtérben lehet(ne) megoldani, és kezelni. Sajnos ez a beszédtér az elmúlt időkben sem érte még el azt a kellő szintet, ami kellene az előrelépéshez. A tavaly szeptemberi testületi ülésen az alpolgármester úr a szálló tavalyi kihasználtsága kapcsán sajnos úgy tájékoztatta a város lakosait, hogy az nem igazán fedte a valóságot. (lásd. előző számunkat vagy www.gyarmathangja.hu)
Ennek az esetnek legalább annyi eredménye volt, illetve az ezzel kapcsolatos cikknek, amiben közlésre kerültek a tavalyi létszámmal kapcsolatos valós adatok, hogy idén januárban 2013 nyara után újra határozatban kérte a város a szálló bezárását. Sajnos azoknak az időknek az igéretei, nevezetesen, hogy zárttá teszik a szállót csak ígéretek maradtak.
Továbbá fontos pont az egész ügy történetében, hogy ezen a januári ülésen több év után végre meghallgatásra talált az a felvetésem, hogy a város legalább egy térfigyelő rendszer kiépítését követelje meg a Belügyminisztrériumtól. Ezt már „civilként” is felvetettem a polgármester úrnak egy fogadó óra alkalmával(2013), viszont 2016 januárjáig nem sikerült sajnos papírra vetni ezt a kérést. A testületen belülről szerencsére már hatékonyabban lehet belenyúlni ezekbe a folyamatokba. Ez a lépés pedig azért volt különösen fontos, mert Vámosszabadiban ahol, a település vezetés a lakossággal együtt állt ki és emelte fel a szavát a szálló megnyitása ellen, ott Pintér Sándor már a nyitás előtt megadta a településnek ezt a térfigyelő rendszert.

Napjainkra akkor elvileg idáig jutott a szálló ügye?

Igazából még fontos néhány dolgot megemlíteni véleményem szerint ahhoz, hogy a gyarmatiak teljes képet láthassanak. Napjainkban a korábbiakhoz képest erősebb a helyi médiában való megjelenése az ügynek, ami valamilyen bizakodásra adhat okot. Persze itt nagyon fontos tényező amint korábban már említettem, hogy a kormány már teljesen más retorikát használ, mint korábban. Viszont én személy szerint nem tartom helyesnek és szerencsésnek azt, hogy azzal indokoljuk a szálló bezárásának kérését, hogy nem gazdaságos az üzemeltetése, mivel csak 4-5 fő tartózkodik benne. Számomra az a leggazdaságtalanabb ha 120 fő él benne, hiszen mindet a magyar emberek adóforintjaiból tartjuk el. Amíg stadionokra, és a haveroknak több tíz milliárd folyik ki a költségvetésből addig nem fog senkit sem érdekelni a döntéshozók között az az összeg amibe a gyarmati szálló üzemeltetése kerül. Továbbá az elmúlt hetekben részben már kezdett az a hír terjengeni, hogy zárttá teszik a szállót. Ez igazából csak addig tarthatott amíg február 23.-án nem kezdték el újra tucatjával városunkba szállítani a migránsokat. Sajnos a februári testületi ülésen ennek az eseménynek a közlése sem hangzott el a vezetők részéről. Ellenben arra a kérdésemre, hogy kaptak-e már választ a Belügyminisztertől az egy hónappal korábban elfogadott határozatra, furcsa, kissé kínos-ellentmondásos válasz hangzott el. A polgármester úr szerint a következő napokban postázva lett Budapestre a határozat. Majd az alpolgármester úr arról tájékoztatott, hogy később kerül elküldésre, a kamerarendszer és a börtön építési igényével együtt.

Remélhetőleg az elmondott dolgokat senki sem veszi támadásnak vagy túlzott kritikának. Az elmondott mondatokat és rávilágításokat inkább ébresztő jelleggel tettem meg, hiszen érdemes felidézni a migráció elleni frontharcos Orbán Viktornak azon szavait, amit nagyon sokat hallunk mostanság: Egyedül vagyunk, csak magunkra számíthatunk.
Manapság szomorú tény de mi gyarmatiak is elmondhatjuk ezt, hiszem magunkon kívül szinte senkire se számíthatunk, és amíg ez így van addig politikai beállítottságtól függetlenül minden közszereplőnek kutya kötelessége bevinni ezeket a gyarmati visszázságokat a közbeszédbe. Különben sosem fognak minket komolyan venni. Valamint a gyarmatiaknak is alapvető joga, hogy tudjanak az ilyen dolgokról. Bízok továbbá abban, hogy a Legbátrabb Város nem hasonló bilincseket fog kapni, hanem inkább szárnyakat az öltönyös uraktól.

Sajnálatos tény, hogy bár a balassagyarmatiak egy hónap távlatában még nem tudják Pintér Sándor válaszát a helyi határozat kapcsán, de Sneider Tamás az Országgyűlés Alelnökének kérdése kapcsán nagyon nagy valószínűséggel tájékozódhatnak arról, hogy 2016 februárjában Pintér Sándornak és a Magyar Kormánynak esze ágában sincsen bezárni vagy zárttá tenni a balassagyarmati nyitott idegenszállót! Lásd az alábbi hivatalos értesítést.
Reméljük az elkövetkezendő hetekben (vagy legalább években) ez megváltozik!

Horváth Gábor

Pintér Sándor

 

Bővebben...
Feliratkozás az RSS csatornára