Menu

fejléc2

Czakó Balázs

Czakó Balázs

Képviselői szemle - Balatoni ingatlaneladás és a társasházak szívatása?

 sasa

Megvonják a társasházak bevételét a kormányzati parancsok miatt?
 
A balassagyarmati társasházak lehet, hogy lemondhatnak a reklámbevételeikről.
Kettő alkalommal is rákérdeztem, hogy mi lesz a sorsa a jelenlegi hirdetőfelületeknek, de egyszer sem adtak konkrét választ. Érthető is ez, amikor felsőbb utasításra kell belenyúlni a város kialakult hirdetési felületeibe.
A főépítész pont 2017 őszén jött rá, hogy őt ezek a reklámfelületek zavarják. Javaslata szerint a társasházak építsék be a lapostetőket és így lesz bevételük a továbbiakban...
Erre országszerte alig van példa de a sereghajtó Nógrád megye társasházai biztosan élenjárók lesznek ebben a tevékenységben.

Kettő fontos kérdést fogalmaztam meg a városvezetés felé:

- Érintik-e az üzlet tulajdonosokat a tervezett rendelet módosítások(Településképi szabályokhoz és a Helyi hirdetéseket érintő rendelethez is hozzá fognak nyúlni)?

- Érinti-e azokat a társasházakat a tervezett módosítás, akik óriásplakát hirdetésből szereznek plusz bevételt üzemeltetési, és felújítási költségeik csökkentése érdekében? 

Ízelítő Balassagyarmat novemberi testületi üléséről.

Móor Mátyás, főépítész:
"Nem jó városképző elemeknek tartom szakmailag az óriásplakátokat, ennél tetszetősebbek a tűzfal festések. Ideiglenes kerítésre jók, házfalra nem. (Ezzel még egyet is lehetne érteni, csak az időzítés fura kissé.)
Kétségtelen, hogy a társasházaknak ez bevételt jelenthet, más módon is szert lehet tenni bevételekre pl.: a lapostetős lakótelepi házaknak bevételt jelenthetne ha a lapos tetőt mint építési telket eladnák, és egy tetőtér beépítéssel pl. hasznosulna a tetőtér hiszen nem kell új építési területet kialakítani, közmű csatlakozások ott vannak. Tehát aki a tetőtéren építkezne azoknak a költsége csak a tetőszerkezet megépítése lenne. Tehát tekinthetőek a lakótelepi lapostetők úgy mint már meglévő közművesített telkek, amik arra várnak, hogy még egy-két loft lakással beépíthetőek legyenek. Ez is pl. lehet egy forrás a társasházaknak."

A gyarmati tárasházaknak egy egy nyílászáró cseréje is nagy feladat napjainkban... A tetőterek beépítése biztosan reális dolog ezen a vidéken?

Újra megkérdeztem: A rendelet életbe lépését követően az ilyen óriásplakát hirdetések le fognak kerülni a társasházak faláról?
Jegyző:
"Erre inkább térjünk vissza decemberben."

24623796 1846682955361715 67830257 o


 

Vicces áron akar megszabadulni az önkormányzat a Balaton melletti ingatlanától.
 
4762 m2-es telket Balassagyarmat 6,8 millióért akar eladni, amíg 600-1000 m2 telkek kerülnek 6-8 millió ft-ba.
Balassagyarmat városa és Medvácz Lajos polgármester szerint 591 m2 hasznos alapterületű házak festése és 3 db fürdőszoba kialakítása 100.000.000 Ft. Betör lassan hozzánk is az autópálya építéseken és nagyberuházásokon megszokott számítási forma.
A városvezetés által felkért értékbecslő szerint a Káptalanfüredi ingatlanunk nagyon durva visszaosztás szerint 88-90.000 Ft négyzetméterenként, kőhajításnyira a Balatontól. Miközben egy nem túl jó állapotban lévő balassagyarmati panellakás négyzetméter ára eléri a 120.000 Ft-ot is. De egy hasonlóan felújításra szoruló balassagyarmati kicsi és rozoga kertesház négyzetméter ára is elérheti a 130.000 Ft-ot.
Egy 4762m2 alapterületű telken lévő tábort, amin 591 m2 tégla épület és 182 m2 fa épület van első körben a város 52.210.000 Ft-ért akart eladni.
 
Nem hiszem, hogy a megyék rangsorában utolsóhelyen kullogó Nógrád megye egyik városának lesz a közeljövőben esélye hasonló helyen ingatlant beszerezni, akár olyan célra, hogy a gyermekeiket, rászoruló és nem rászoruló családjait üdültesse...
 
Amikor idén először a gyarmati testület elé került a Balaton melletti tábor értékesítése egyből az jutott eszembe, hogy vagy Pénztáros Lőrinc lesz a befutó vagy valamelyik nógrádi fideszes helytartó vagy baráti köre.
Ezen a testületin, amikor ezeket a számokat megláttam újra, méginkább ez az érzés fogott el...
 
A fenntartás nehézségei valós problémák, de ma a pályázatok világában, aligha hiheti el az ember, hogy nem lehetne forrást találni egy minimális fejlesztésre, hiszen valószínűleg a környékben található hasonló de szépen felújított táborok is élnek és működnek valamilyen formában.
Balla Mihály képviselő Úr több mint 200.000.000 Ft megszerzésében közre tudott működni a szécsényi jobbkeze halastavainak fejlesztése érdekében. Egy misét megérne, hogy a nógrádiak nyaraltatása érdekében is fussanak kormánypárti embereink egy-egy kört.

A kínosan hallgatásba burkolózó fideszes testületet(kivéve Siket Bélát, aki nemtetszésének adott hangot az eladás kapcsán) egy szó erejéig sem zavarta ez a siralmas összeg. Még jó, hogy példálóztam a többszörös árképzéssel más hasonló helyen fekvő ingatlanok kapcsán, amit bárki nézegethet a www.ingatlan.com oldalon vagy más hasonló oldalon.

Ezt követően Csach Gábor alpolgármester nagyvonalúan rádobott egy lapáttal, így gyorsan sikerült feljebb kúsznia majd 28 millióval 80 millióra a tervezett árnak, ami már a határozatba került.

Ha nem kérdezek, akkor maradt volna az 52 millió? Ennek a megválaszolását rábízom az olvasóra.

Ennek az összegnek a realitásáról is lehet még vitatkozni ám...

Kíváncsian várhatjuk, hogy a közeljövőben kinek a neve fog rákerülni a tulajdoni lapra.
 
Dobrocsi Lénárd
 
Önkormányzati képviselő

DSC05063
DSC05077
DSC05076
DSC05080
DSC05087
DSC05103
DSC05092
DSC05108

 

Szent Anna-búcsú a Palóc Fővárosban

DSC00139

Szent Anna-naphoz kötődő palóc búcsún huszonkettedik alkalommal imádkoztak a résztvevők. Idén a családokért és Magyarország jövőjéért. A vallási eseménnyel egyrészt ápolják Szent Anna, Jézus nagyanyja, a palócok szeretett patrónájának kultuszát, másrészt a búcsú fontos szerepet tölt be az összetartozás érzésének erősítésében és a palóc néphagyomány éltetésében is az Ipoly mentén a Trianoni gúnyhatár mindkettő oldalán.

Ünnepi szentmisét mutatott be Böjte Csaba ferences szerzetes és Turai János plébános.


 

A Palóc Búcsú több mint két évtizedes hagyomány Nógrád megye korábbi megyeszékhelyén, eköré múlt évben szervezték először a Palóc Hagyományőrző Napokat.

DSC00113
DSC00117
DSC00120
DSC00142
DSC00121
DSC00123
DSC00124
DSC00127
DSC00130
DSC00132
DSC00133
DSC00134
DSC00136
DSC00137
DSC00139
DSC00141
DSC00146
DSC00147

 

Képviselői szemle - Áprilisi tréfa a nógrádiak bére körül

Egyenlő munkáért egyenlő bért! Ez csak a városvezetőknek és a képviselőknek jár!?

berunio bgyarmat

A volt Csendőrségi palota később Határőrség épületeként működő épületet védetté nyilvánította a képviselő testület.
A védelem célja a huszadik század eleji városfejlődésben jelentős szerepet játszó középület tömegének, homlokzati díszeinek védelme, a polgári-urbánus Balassagyarmat értékeinek megőrzése.

A Mádách Imre Városi Könyvtár működési szabályzata lett megváltoztatva, ezáltal módosult a nyitvatartási ideje a könyvtárnak.

Az új nyitvatartási idő:
Hétfő, Szerda, Péntek: 8.30 – 16.30
Kedd, Csütörtök: 8.30 – 18.00
Szombat: 8.30 – 12.30


Balassagyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nem támogatta az „Egyenlítsük ki az EU-t szétfeszítő bér- és gazdasági különbségeket!“ című európai polgári kezdeményezést.

Dobrocsi Lénárd képviselői indítványa parázs vitát váltott ki a testület tagjaiból.
A kezdeményezés pedig csak egyetlen rövid mondatban összefoglalható:
Az egységes európai árak kialakulása után végre beszédtéma lehessen Európában az egységes bérek kérdése.

A decemberi testületi ülésen még nagy volt az egység  testület tagjai között a béremelések kérdéskörében.

Medvácz Lajos béremelését egy híján megszavazták:

polgi fizetés

Csach Gábor béremelése is egy szavaz híján ment át a decemberi testületi ülésen:

alpolgi fizetés

 

Alább a kezdeményezés teljes szövege, hogy az olvasó ne lehessen információ hiányában.

E L Ő T E R J E S Z T É S

képviselői indítványra

Készült: a Képviselő-testület 2017. április 27-ei ülésére


Tisztelt Képviselő-testület!

Amint az tisztelt Képviselő-testület számára minden bizonnyal ismert, a Jobbik Magyarországért Mozgalom kezdeményezése alapján folyó év március 14-én nyolc ország, Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Lettország és Észtország képviselői fogadták el és írták alá az európai béruniót célzó polgári kezdeményezés nyilatkozatát (1. sz. melléklet). A kezdeményezés célja, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze a bérfelzárkóztatás kérdését azáltal, hogy jóváhagyja az erre irányuló európai polgári kezdeményezést és elkezdődhessen a bérunió témájában az aláírásgyűjtés.

Az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 11. cikk (4) bekezdése az európai polgári kezdeményezésről a következőképpen fogalmaz:

„Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.”

Felhívom tisztelt Képviselő-testület figyelmét, hogy az Európai Unió alapcélkitűzéseit tükröző szerződéses rendelkezések (EUSZ) 3. cikkének 3. bekezdése szerint az Unió „Előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást.”

Mindenki számára nyilvánvaló tény, hogy a kelet-közép-európai régióban az átlagkereset továbbra is a nyugat-európai bérek töredéke. Jól látható, hogy mára a jelentős különbségek miatt tömegessé vált a munkaerő Nyugat-Európába történő elvándorlása. A szabad munkaerő-áramlás egyirányú, csak az "árunió" valósult meg, a bérunió nem.

A kezdeményezés azonban közvetve nem csak az európai bérekről szól, hanem a versenyképes hazai vállalkozásokról, egy új kohéziós politikáról, egy új, szolidáris Európai Unióról, ahol a kelet-közép-európai országok is otthon érzik magukat.

Őszintén bízom abban, hogy az az Európai Unió - amely az élet legkülönfélébb területein részletekbe menő szabályozást ír elő a tagállamok lakossága számára - felfigyel a szóban forgó kezdeményezésre és a leginkább húsba vágó, az eltérő életszínvonalbeli különbségek kiegyenlítést célzó közös kelet-európai akaratot is érvényre juttatja.

Annak érdekében, hogy az ügy fontosságára a lehető legnagyobb figyelem összpontosuljon, kiemelten fontos, hogy a helyi közösségek képviselőik útján is kinyilvánítsák jogos igényüket arra vonatkozólag, hogy az egyenlő munkáért, egyenlő bér jár.

Kérem, hogy a tisztelt Képviselő-testület a mellékelten csatolt európai polgári kezdeményezést, illetve az azt ratifikáló országok képviselőinek szándéknyilatkozatát támogatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen!
1.sz. melléklet: az európai béruniót célzó polgári kezdeményezés nyilatkozata
2. sz. melléklet: a nyilatkozat részletes indokolása
Kelt, 2017.04.19, Balassagyarmat
……………………………
Dobrocsi Lénárd sk


HATÁROZATI JAVASLAT
Balassagyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének
/2017. (IV.27.) határozata
Bérunió tárgyában érkezett képviselői indítványról


1. Balassagyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete támogatja az „Egyenlítsük ki az EU-t szétfeszítő bér- és gazdasági különbségeket!“ című európai polgári kezdeményezést.

2. A Képviselő-testület hozzájárul ahhoz, hogy a kezdeményezés Európai Bizottság általi nyilvántartásba vétele során az Európai Parlamentben megtartott közmeghallgatáson az polgári bizottság képviselője által ismertetésre kerüljön az Önkormányzat támogató egyetértése.

Felelős: Medvácz Lajos polgármester
Határidő: azonnal


1. sz. melléklet


A polgári kezdeményezés címe
„Egyenlítsük ki az EU-t szétfeszítő bér- és gazdasági különbségeket!“

A polgári kezdeményezés tárgya
„Jogi aktusok, melyek egyértelműsítik, hogy az Uniónak célja a tagállamok közötti bérkülönbségek kiegyenlítése, és amelyek e cél jegyében hatékonyabban valósítják meg a kohéziót.“
Az Európai Bizottságot javaslat beterjesztésére felhívó polgári kezdeményezés célja
„A tagállamok közötti jelentős bérkülönbségek miatt a munkaerő-áramlás egyirányú. A nagymértékű elvándorlás a hátrányos helyzetű tagállamok további leszakadásához vezet. A tömeges munkaerő-beáramlást a gazdagabb tagállamok is érdeksérelemként élik meg, és ez szétfeszíti az Uniót.
Egyértelműsítendő, hogy az EU-nak célja a tagállamok közötti, a munkaerő szabad mozgását torzító bérkülönbségek kiegyenlítése, és e cél jegyében hatékonyabban kell megvalósítani a kohéziót az EU fennmaradásáért.“
A Szerződések azon rendelkezéseinek megadása, melyek összefüggenek a polgári kezdeményezés tárgyával
EUSZ 3. cikk (1), (2), (3), (4) és (6) bekezdései; EUMSZ 174. cikk; EUMSZ Preambulum (törekedve arra, hogy erősítsék gazdaságaik egységét és biztosítsák harmonikus fejlődésüket a különböző régiók között meglévő különbségek és a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentésével…); EUMSZ 2. cikk (3) bekezdés; EUMSZ 8. cikk; EUMSZ 45. cikk (1) bekezdés

NYILATKOZAT

A sorsunk közös. Kelet-Közép-Európa megszenvedte a XX. századot. A két világháború alatt országaink nagyhatalmi érdekek csataterévé váltak, és emiatt elképesztő pusztítást kellett nemzeteinknek elszenvedniük. A múlt század második felét pedig a vasfüggöny kommunista oldalán vészeltük át. Amikor a hidegháború végeztével megindult az európai integráció, társadalmaink az évszázados szenvedések után joggal reménykedtek egy méltó, békés és gyarapodó jövőben. Az uniós csatlakozás azonban nem járt azzal az egzisztenciális, gazdasági fejlődéssel, amelyben népeink bíztak.
Régiónk közös tragédiája az a kivándorlás, amely elsősorban fiataljainkat érinti, és amelynek legfőbb oka az Unió nyugati és keleti fele közötti bérszakadék. Miközben az árszínvonal a közös piacnak köszönhetően lényegében kiegyenlítetté vált Európában, eközben a fizetések és az ebből fakadó életszínvonal korábban meglévő kontinentális különbségei nem javultak. Mi, kelet-közép-európai tagállamok tehetetlenül nézzük végig, ahogy legjobbjainkat elveszítjük.
Miközben ma az EU fórumain napi szintű viták folynak a bevándorlásról, szinte egyáltalán nem foglalkozunk a kelet-közép-európai kivándorlással, pedig a számok, az érintett tömegek és az ez által okozott problémák hasonlóan vészesek. Nemzeteink számára ez a probléma egyszerre demográfiai veszteség, óriási társadalombiztosítási kockázat, növekvő munkaerőhiány, kezelhetetlen költségvetési bevételkiesés, az oktatásba és a humánerőforrásba befektetett közpénzek elveszítése, végül pedig egy társadalmi dráma, ahol családok szakadnak szét, szülők veszítik el gyermekeiket, unokák nőnek fel nagyszülők nélkül.
A helyzet tehát tragikus. Mint ahogy tragikus az a csend is, amely ezt a kérdést övezi. Sem stratégia, sem konstruktív vita, sem együttgondolkodás nincs, ami erről szólna. Az Unió vezetői elfordítják a tekintetüket. Ami ma a nyugati tagállamok számára olcsó munkaerőimport, az nekünk nemzeti sorstragédia, de középtávon mindannyian veszíteni fogunk rajta, hiszen egy szociálisan összeroppanó keleti régió az egész európai álmot tönkreteheti. Ezért kell megoldást találni!
Mi, aláírók, átérezve a történelmi felelősségünket, az idők sürgető szavát, és látva nemzeteink nehéz helyzetét, úgy döntöttünk, hogy összefogunk és véget vetünk a hallgatásnak, a felszín kapargatásának, a mellébeszélésnek. Igazságos és biztonságos Európát akarunk! Nyugaton és Keleten egyaránt. Természetesen tisztában vagyunk a probléma komplexitásával, ahogy azzal is, hogy a gyógymód sem lehet azonnali. De itt és most legalább a célt ki kell tűznünk, mert a huszonnegyedik órában vagyunk.
Az Európai Bérunió kezdeményezése elsősorban a munkavállalókon keresztül fogalmazza meg régiónk helyzetét, de már most, a legelején le szeretnénk szögezni, hogy ez csak a gazdasági teljesítmény kiegyenlítődése révén érhető el, olyan versenyképes, kelet-közép-európai vállalkozások segítségével, amelyek képesek ezeket a béreket kitermelni és biztosítani. A kezdeményezés ezért túlmutat önmagán, túlmutat a béreken, lényegében egy új, igazságos és biztonságos Európai Unió megalkotását követeli. A régiónk, a nemzeteink nem alamizsnát kérnek, hanem olyan feltételeket, ahol boldogulhatunk, ahol a kedvező folyamatok megindulhatnak, ahol erős nemzeti vállalkozások nőhetnek fel, ahol az Európai Bérunió valósággá válhat. Ehhez első körben azonban a gazdasági-, versenyképességi- és egzisztenciális kiegyenlítődés kérdésének nem csupán elvben, hanem gyakorlatban is az Unió legfontosabb célkitűzésévé kell válnia. Kezdeményezésünk célja ez.
Mi, aláírók, tudjuk a történelemből, hogy a sorsunk közös volt. A mai nappal vállaljuk, hogy a jövőnk is az lesz. A XX. században nemzeteinknek tengernyi szenvedés jutott, de eltökélt szándékunk, hogy a XXI. században közös erővel és összefogással megteremtsük a béke, igazság, biztonság és anyagi gyarapodás alapjait mindannyiunk számára!

2. sz. melléklet
INDOKOLÁS

Egyenlő munkáért egyenlő bért!
A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2017 márciusában közép-európai partnereivel európai polgári kezdeményezést indított annak érdekében, hogy az Európai Bizottság tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok bérfelzárkóztatásának ügye bekerüljön az Európai Unió alapokmányaiba. A kezdeményezéshez Észtországból, Lettországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából, Horvátországból és Bulgáriából csatlakoztak, akikkel sor került a polgári bizottság megalakítására, valamint a továbbiakban együttműködünk velük az aláírásgyűjtés lebonyolításában. A Jobbik és partnerei összefogva, a jog adta lehetőségekkel a valódi változáson és Közép-Európa jólétén dolgoznak. Az európai bérunió erkölcsileg igazságos, jogilag megvalósítható, gazdaságilag pedig hasznos.
Az európai polgári kezdeményezés célja, hogy jogalkotási javaslat előterjesztésére kéri az Európai Bizottságot olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az Unió hatáskörébe tartozik a jogszabályok alkotása. Ez a bérezés esetében megállja a helyét. A polgári kezdeményezést legalább hét uniós tagországban, legkevesebb 1 millió uniós polgárnak kell támogatnia, ezt követően pedig az Európai Bizottságnak kötelessége foglalkozni az üggyel. Célunk, hogy az Európai Unió alapokmányaiba a bérunió célkitűzése is bekerüljön, e téren pedig a lehető legtágabb mozgásteret kívánjuk biztosítani a Bizottságnak (mely az EU legszélesebb hatáskörökkel rendelkező szervezete) a szükséges eszközök megtalálásához. Ehhez jelenleg az európai polgári kezdeményezés az egyetlen lehetőség és eszköz.
Kezdeményezésünk oka, hogy az európai uniós tagságot a 2000-es évek során elnyerő közép- és kelet-európai országok kormányai sem a csatlakozási folyamat közben, sem pedig a tagság elnyerése után nem vetették fel a munkabérek felzárkóztatásának egyre égetőbb kérdését. Miközben a térség országaiból megélhetés híján százezres tömegekben vándoroltak el az emberek, gazdaságpolitikánk az olcsó munkaerőre és ezzel az életszínvonal alacsonyan tartására épült. Radikális változás nélkül ebből az öngerjesztő, a szegénységet és a leszakadást egyre fokozó helyzetből nem lehet kitörni. Noha rövid távon elképzelhető, hogy a modern bérrabszolgaságból hasznot húzó vállalatok közül többen elhagynák Magyarországot a fizetések növekedésének hatására, ám hosszú távon Magyarországnak és térségünk államainak nem lehet más célja, mint hogy a képzés, az oktatás és a kutatás–fejlesztés színvonalának emelése által magasabb szinten lépjenek be a globális termelési értékláncba és tudásukkal versenyezzenek a világgazdaságban. Kezdeményezésünk hosszú távon ugyancsak előnyös a kis- és középvállalkozásoknak, melyeknek egy több éves átmeneti időszak állna rendelkezésükre ahhoz, hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodjanak. Ezzel egy időben az olcsó munkaerőt kereső multikat előnyben részesítő gazdaságpolitika megváltoztatása is lehetőséget teremt majd a KKV-szektor fokozott támogatására, a kutatás–fejlesztésbe való befektetés pedig a magyar KKV-k számára is új távlatokat nyithat meg.
Meggyőződésünk, hogy kezdeményezésünk célja az Európai Unió valódi érdekeivel is egybeesik. Az Európai Uniós szerződések célkitűzései az európai közös piac létrehozásának szándéka mellett a térség jólétének és stabilitásának megteremtését is tartalmazzák. Sajnos ez utóbbi két célkitűzést nem sikerült elérni. Azok az eszközök (például az uniós kohéziós alapok), melyek közelebb vihetnének egy igazságos és egyenlő Unióhoz, rosszul irányzottak és csak szépségtapaszként szolgálnak a súlyosbodó problémák elfedésére. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a látványos infrastrukturális fejlesztések nem pótolják a humántőke és a bérszínvonal területén megfigyelhető leszakadást. A görög válság, valamint polgáraink tömeges nyugatra távozása, mely az EU fejlett országaiban társadalmi robbanással fenyeget a bérek leszorítása miatt, jól mutatja, hogy a közös piac és a közös valuta csak akkor lehet sikeres és fenntartható, ha a tagállamok gazdasági rendszerei között koherencia van. Ez nem csak a keletiek, de minden európai ország problémája.
Sajnos az Európai Uniónak eddig szinte csak a hátrányos oldalát láttuk. A mi célunk azonban nem lehet más, mint egy sikeres Magyarország felépítése, ehhez pedig minden eszközt, így az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket is meg kell ragadnunk. A mi érdekünk egy sikeres Magyarország megteremtése, amely egy sikeres, jóléti európai együttműködés egyenjogú tagja kell, hogy legyen. Magyarországnak nem csak hallatnia kell a hangját Európában, Magyarországnak fel kell nőnie és formálnia kell Európát.
Fontosnak tartjuk azt a szemléletváltást is, mely által az Európai Unió intézményeire nem kizárólag korlátozó tényezőként, vagy rajtunk kívül álló, döntéseket feltétlenül tőlünk függetlenül hozó hatalmi központokként, hanem eszközként tekintünk törekvéseink megvalósításához. Ha az EU nyújtotta lehetőségekkel élve fel tudunk lépni egy igazságosabb Európa megteremtéséért, élnünk kell a lehetőségekkel. Meggyőződésünk, hogy a bérkérdés legitim probléma, mely európai emberek millióit érinti, akiket nem hagyhatunk cserben.

Képviselői szemle - Bevándorlás, bűnüldözés

Februárban kettő év után a kezdeményezésemre újra megjelentek a Bevándorlási Hivatal illetékesei. Maguktól nem jönnek, és a város vezetése meg nem hívja őket, ha külön nem kéri ezt az ellenzéki képviselő. 

A bevándorlás kapcsán újfent rákérdeztem, hogy Balla Mihály országgyűlési képviselő, vagy legalább a város vezetői akartak-e, vagy mertek-e személyes egyeztetést kezdeményezni a párttársuknál Pintér Sándor Belügyminiszternél. Mivel ő az, aki meghozhat egy Balassagyarmatot érintő, nagy horderejű döntést. Bezárták már a debreceni, a bicskei és a nagyfai idegenszállót.
Sajnos a válaszból kiderült, hogy Balla Mihály és a Városvezetők sem jutottak el párttársukhoz, így esély sincsen a zárttá tételre.
Feszegettem a határsértők pénzbeli ellátásának kérdéskörét, és konkrét választ vártam az illetékesektől arra, hogy tudják-e a közel 2000 illegális migránsból hány fő az akit biztosan be tudnak azonosítani.
A Menekültügyi Hivatal még hozzávetőleges adatokkal sem tudott szolgálni.

A Rendőrségi beszámolóból kiderült, hogy számos területen javult a gyarmati kapitányság felderítési és eredményességi mutatója. Kérdéseimben az ügyészséggel való kapcsolatról kérdeztem Csík Csaba Kapitányt, továbbá a határra átcsoportosított gyarmati állomány pótlásáról. Ebben a kérdéskörben főként a beosztás szervezésével próbálja elkerülni a kapitányság a létszámhiányt.
A Bercelről beköltöztetett kiilleszkedett családok beilleszkedéséről kérdeztem a rendőr vezetőt. Illetve a belügyi szervek együttműködéséről próbáltam információt szerezni egy múlt évi ügy kapcsán. Sajnos mind a mai napig nem kaptam semmilyen visszajelzést semelyik hatóságtól, azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán rendelkeznek-e bármilyen információval a Balassagyarmaton átvonuló idegenekről.

2j

A költségvetés tárgyalásánál a városvezetés betartva a törvényi lehetőségeket semmilyen hitellel nem számolt a 2017. évi egyenlegben.
A januári testületi után újra elővettem a hó helyzet kérdését, és választ vártam a város vezetőitől, arra, hogy milyen fejlesztéseket kívánnak végrehajtani a Városgazdálkodási Kft. gépparkjában. Hiszen a tél folyamán csak 2 db működőképes nagy gép végezte a város takarítását. Sajnálatosan volt számos olyan utca ahova semmilyen erőgép nem jutott el. Még a Városgondnokság kis méretű gépei sem.
A kérdésemre konkrét választ nem kaptam. Az év folyamán átszervezés vár a teljes apparátusra, így a város „Gazdáin” múlik majd, hogy lesz-e fejlesztés. Csach Gábor alpolgármester szerint a város gépparkja megfelelő.

Ezeken túl beszámolót tartott a Szent Erzsébet Idősek Otthonának, a Városi Bölcsődének, illetve a Madách Imre Városi Könyvtárnak a vezetője a tavalyi évi munkájukról, valamint az intézmények helyzetéről.

Dobrocsi Lénárd

Önkormányzati képviselő

Jobbik Magyarországért Mozgalom

Feliratkozás az RSS csatornára